MAGAMRÓL
2013-ban, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen vettem át pszichológus diplomámat. Első munkahelyem egy anyaotthon volt, ahol bántalmazott édesanyákkal és gyermekeikkel foglalkoztam. Ezt követően, egy budapesti pedagógiai szakszolgálatban (régi nevén: nevelési tanácsadó) helyezkedtem el, jelenleg is itt tevékenykedem. Munkám során széleskörű nehézségekkel találkozom, ilyenek pl.: tanulási nehézségek, fejlődési elmaradások, valamint magatartással, táplálkozással, alvással, szobatisztasággal, különböző félelmekkel kapcsolatos gondok.
Főbb érdeklődési területeim: szorongás, társkapcsolati nehézségek, pánik, depresszió, evészavarok, önsértés. Kamaszkori nehézségek, önismereti kérdések.
TANULMÁNYAIM, TOVÁBBKÉPZÉSEIM
2014-2018.
Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Gyermek Klinikai és Mentálhigiéniai Szakpszichológus Szakképzés. Szakvizsga bizonyítvány száma 1458/2018.
2015-2016.
Magyar Individuálpszichológiai Egyesület (MIPE) 150 óra módszerspecifikus önismereti sajátélményű csoport
2011-2013.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Pszichológia MA. Pszichológus diploma.
2008-2011.
Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia BA. Viselkedéselemzői diploma
MÓDSZEREIM
Szemléletmódomat az akár konkrétabb tanácsokat is megengedő, kognitív viselkedésterápiás, a mélylélektani pszichodinamikus, valaminta személyközpontú irányzat ismeretei alakították.
A kognitív viselkedésterápia szerint egy adott helyzetre való reakciónkat gondolataink, viselkedésünk és érzelmeink alakítják. Amennyiben ezek az egymástól elválaszthatatlan komponensek felismerésre kerülnek, és a személy közelebb jut saját viselkedésének megismeréséhez, változást érhet el. A pszichodinamikus szemlélet a nehézségek hátterében a korai gyermekkor elakadásait, az anya-gyerek kapcsolatot, a kötődést helyezi fókuszba. A személyközpontú megközelítés leginkább az empatikus, meleg, elfogadó légkörre, a pozitív megerősítésekre és a terapeuta önazonos reakcióira épít. Gyermekek diagnosztikája, alappszichoterápiája során mindhárom szemléletet nagyon fontosnak tartom, és az egyéni helyzettől függő arányban alkalmazom.